Sokan szeretik a krimiket, köztük én is. De amikor nézem vagy épp olvasom a különböző külföldi krimiket sose gondolok arra, hogy ez itt Magyarországon is megtörténhet. Valahogy az az attitűd alakult ki bennem, hogy általában ilyen csak Amerikában van. Pedig ez nagy butaság. Itt is megtörténhet bármi és meg is történt a múltban. Ahogy elkezdtem kutakodni, vajon milyen érdekes gyilkossági történetek zajlottak hazánkban rá is bukkantam nem is egyre. De volt egy, ami igazán megragadta a figyelmem. A hírek egy női sorozatgyilkosról szóltak. Igen! Ez engem is meglepett. Hiszen mi nők, nem vagyunk olyan vérmesek mint az “erősebb” nem. Kisebb bűncselekményekben vesznek részt nők, talán 1-1 gyilkosságban is lehet, hogy szerepel nő mint bűnsegéd. De, hogy sorozatgyilkos? Azt azért meg kell tervezni, kivitelezni TÖBBSZÖR. Ahhoz már igazán gonosznak kell lenni.
Ismerjük meg, hogy honnan indult “főhősnőnk” élete?
Jancsó Ladányi Piroska 1934. január 15-én született Törökszentmiklóson.
Édesanyja Jancsó Borbála rossz hírű cseléd. Édesapját fiatalon elvesztette így rákényszerült, hogy korán otthagyja az iskolát. Borbálának 16 éves korára már olyan rossz híre volt, hogy családja megszakítja vele a kapcsolatot és kitagadják. Sosem megy férjhez. Házasságon kívül születik 5 gyermeke 4 férfitől. Rejtélyes körülmények között 3 gyermeke nem sokkal a szülés után meghal. A korabeli feljegyzések szerint, a csecsemők halálánál felmerül idegenkezűség, de ezt a feltételezést sosem vizsgálták ki. Feltehetően azért, mert akkoriban a csecsemőhalál szinte “hétköznapi” dolog volt, illetve a korabeli eljárások és törvénykezések sem voltak annyira fejlettek.
Édesapja Ladányi Gyula 40 holdas gazda, aki nem veti meg az alkoholt. Az apaságot csak 1949-ben hatósági nyomásra vállalja el. Egyszeri 600 forinttal elintézte lánya tartásdíját.
Vörös Hadsereg útja 171.
Jancsó Borbála mély szegénységben élő asszony volt. Mivel családja kitagadta, gyermekei pedig házasságon kívül születtek, így nem tudta számukra megteremteni az otthon melegét. A 3 fős család cselédlakásokban, melléképületekben tengette mindennapjait. Elképzelhetjük, hogy ez nem egy ideális körülmény egy gyermek testi-lelki fejlődésének. Borbálának második élő gyermeke, József “édesapját” Weisz Lipótot (aki szintén nem vállalta az apaságot) a II. világháború idején deportálják. Mivel a korabeli törvények lehetővé tették, hogy törvénytelen gyermek is örököljön, így a család beköltözik a Vörös Hadsereg útja 171 szám alatti házba.
Miután Borbála, nem volt az a “rendes asszony” az örökölt otthonukat is igen gyorsan lelakja a család. Egy korabeli feljegyzés, egy gyámügyi előadótól: “Sárgára festett, egyszerű parasztház volt, három helyiségből állt. A szoba két ablaka az utcára nézett, a konyháé meg a kamráé pedig a tornácra. A kapun benyitva a tornácon kellett végigmenni, aztán jobbra fordulni, a konyhaajtó felé. De kapura Jancsóék beköltözése után nem sokáig volt szükség: a kerítést télen feltüzelték, nyáron már csak keresztülvágtak az udvarukon, a méteres gyom közt taposott ösvényen, a konyhaajtóig. Lakás céljára csak a konyhát használták, a szoba meg a kamra lomtár volt, szalmát, gyaluforgácsot, az úton fölszedett gallyakat tartottak bennük. A két utcai ablakot kátránypapírral fedték be. […] Ágyat téglákra fektetett deszkákból csináltak: a deszkákra szalmát szórtak, a szalmára meg zsákdarabokat terítettek. Ruháik a falba vert szögeken lógtak, a gyerekeket tepsiben fürdették.”
Család megélhetése
Borbála magát és később gyermekeit is alkalmi munkákból, illetve férfiaknak nyújtott szolgáltatásaiért kapott juttatásokból tartotta el. Sokszor ezeknek a légyottoknak gyermekei is szemtanúi voltak. Nem is csoda, hogy ilyen példa után Piroska is 14 éves korától férfiakkal kéjelgett. Későbbi elmondása szerint, csak a szovjet katonák vonzották, más férfiakkal nem lépett szexuális kapcsolatba. Lánya oroszokhoz való kötődését pedig anyja ellenezte. De hiába.
Eszes lány
Piroska az elemi iskola 5 osztályát végezte csak el. De a rendőrök leírása szerint okos lány volt, aki tájékozott volt a világ dolgaira nézve. A kihallgatások során elmondja, hogy szeret rajzolni, olvasni. Könyveit az ócskapiacon és a könyvtárban szerzi be. De édesanyja haragszik a könyvek iránti érdeklődésére. “Általában szerettem olvasni. Olvasnivalóim a legkülönbözőbb tárgykörről, helyekről kerültek ki. Olvastam nagyrészt a piacon vásárolt 20 filléres regényeket, így közülük néhány címére is emlékszem: Lángoló préri, Tom Tiller (sic!), Vadnyugat hősei. (…) Szerettem tanulni, és mivel a tanuláshoz elégséges könyv nem állott a rendelkezésemre, más könyveiből tanultam. Miután az iskolából kimaradtam, könyveket továbbra is szereztem a könyvtárból. (…) Anyám ellensége volt a könyveknek, mikor azokat megtalálta, nyomban betüzelte. (…) Erős vágy volt bennem, szerettem volna minél többet utazni, kívántam minél több várost látni, megismerni.” Az elmondások szerint, még oroszul is megtanult.
Miért is szedtem így össze zanzásítva krimink főszereplőjének életét? Csupán csak azért, hogy lássuk honnan indult el az a nő, aki a szörnyű gyilkosságokat oly hideg vérrel elkövette. Nem mentség tetteire hányadtatot sorsa, de lelki torzulásaira igen.
Folytatás következik: Jancsó Ladányi Piroska rémtettei.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jancs%C3%B3_Lad%C3%A1nyi_Piroska#A_gyilkoss%C3%A1gok
https://magyarnarancs.hu/lokal/piroskaval-mindeg-baj-volt-79789
Képek:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: